Egy éve dédelgettem azt az álmot, hogy lesz egy önálló honlapom, ami bemutatja, hogy mi mindenre jó a coaching, és ami felületet ad, hogy megosszam másokkal is az önismerettel, problémamegoldással kapcsolatos gondolataimat. Ötletekből nem volt hiány, ha magam elé képzeltem az oldalt, már láttam is a felépítését, a képeket, és blog bejegyzéseket. Találtam egy jó kezű grafikust, egy jó fej informatikust és néhány barátot, akik támogatták a tervemet. Gyűjtögettem az anyagokat, válogattam a képeket, és egy idő után úgy tűnt célegyenesbe fordult a projekt. Már csak néhány apró dolog hiányzott az induláshoz, amikor meglepődve tapasztaltam, hogy ahelyett, hogy rákapcsolnék, és minden erőmet beleadva mielőbb befejezném a munkát, behúzom a kéziféket, és hirtelen megállok a cél előtt.
Nem értettem miért történik mindez, mígnem vettem egy nagy levegőt, és nagytakarítást tartottam a gondolataim között. Rájöttem, hogy azért nem merem elindítani a honlapot, mert amint megnyomom a start gombot, az egész oldal önálló életre kel. A kész honlap már nem csak az én fejemben élő tökéletes projekt lesz, hanem egy mindenki által elérhető és véleményezhető oldallá válik. És én ettől ijedtem meg. A honlap beindítása ébresztett rá, hogy még mindig van mit tanulnom magamról. Annyira tökéletes oldalt szerettem volna létrehozni, hogy sikerült szép kis korlátokat építenem a célegyenesben. A tökéletességről lemondva, és a saját tökéletlenségemet elfogadva nem maradt más feladatom, mint kiengedni a kéziféket, beérni a célba, és megnyomni végre a honlap indulásához szükséges start gombot.
Sok sikert a további gombnyomogatásokhoz! :)) Nagyon tetszik, totál te vagy, őszinte, baráti – kívánom, hogy sok mindenkinek tovább tudd adni azt a tudást amit megszereztél.
Köszönöm Györgyi az eddigi összes támogatásodat! Alig várom a közös munkát is 🙂
Nagyon tetszik a honlapod, megvan benne minden, amit kedvelek: egyszerű, letisztult, az információk érthetők, nem kell rögtön a „GYIK”-ot nyomogatnom, mert nem értek valamit. És közben van benne kedvesen vicces grafika, de leginkább: nem azt érzi az ember, hogy egy félistennel találkozott szembe, aki azért „hirdeti az igét”, mert ő bizony maga a megtestesült tökély. Engem ez eléggé frusztrálna, ha a paciensed lennék… 🙂 És persze, hogy nekem is megdobogtatta a szivem ez a Running&Coaching dolog, remek ötlet és biztos, hogy sokan fognak ilyen formában gyógyulni, hiszen össze lehet kötni a kellemest a hasznossal: a beszélgetés közben ég a zsír és könnyebbül a lélek. (a frajdi dívány se rossz, de ez tetszetősen innovatív.) Szóval nagyon örülök és sok sikert kívánok ehhez a nagy mérföldkőhöz, amit letettél az utadon!
Köszönöm, Nyuszi! Veled bármikor jöhet egy Running & Coaching session! 🙂
Nagyon gratulálok ehhez a mérföldkövedhez is!!!! Hiszem hogy nagyon sok embernek segítesz majd!!! Csak nézem az oldalt, olvasom az írásaid és büszkeség tölt el! Szerencsésnek érzem magam , hogy ismerhetlek!Sok sikert kívánok neked és sok felejthetetlen, emlékezetes, elgondolkodtató és baráti beszélgetést nekünk!!!